мץ ๓є๓σяเαℓ ♥

 Talán a szerelem az, mikor egész éjjel hallgatnád a hangját, és nem fáradnál bele ebbe a hallgatásba.

 Nem szeretek a fájdalomról beszélni, úgy csinálok mintha nem is létezne számomra vagy nem érdekelne, de ott belül mindig karcolja a szívemet, amíg nem adom ki magamból.

 Tanulj meg gyilkolni a mosolyoddal - így nem lesz véres a kezed.

 Vannak emberek, akiknek a puszta jelenlététől jól érzed magad.

 Néha azt gondolom, bár felhő lehetnék... csak sodródnék előre, szállnék, ahová a szél repítene engem.

 Nem számít, hogy hova mész vagy mit csinálsz, az a fontos, kit viszel magaddal.

 Áthúzhatod a nevemet a szívedben, mert nekem egyáltalán nem hiányzol már.

 Ha hallasz egy dalt ami sírásra késztet, és már nem akarsz többet sírni, akkor nem hallgatod többé ezt a dalt.

 Igazi csókot akartam, olyat, amire érdemes visszaemlékezni, de rég megtanultam, hogy ne legyenek elvárásaim a búcsúkkal kapcsolatban. Nincs rájuk garancia, és nem is ígérte meg őket senki. Már az is szerencse, sőt áldás, ha az embertől egyáltalán elbúcsúznak.

 - Tudsz titkot tartani?
- Igen!
- Téged jobban szeretlek, mint a plüss macimat! De pszt... ha meghallja mérges lesz

 Egy nap valaki megfogja köszönni neked, hogy elengedtél.