мץ ๓є๓σяเαℓ ♥

"Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!"

"talán az idő begyógyítja, csak hát fertőzött a kötszer" 

"Buta kis bohócként álmait kereste, de rájött, hogy igazán senki sem szerette..."

"Szerelmes volt. Furcsán és bolondul volt szerelmes, hiszen furcsa és bolond ember volt ő maga is. Az élete értelmét látta meg ebben a szerelemben, és hitt benne minden felszabadult hitével, azzal a megkínzott, szomorú hittel, amit már olyan korán rongyosra tépett az élet rosszaságainak sok kis tüskebokra."

“Ne a szavakra figyelj, hanem az üzenetre!”

keresd a csillogást, valahol ott van...

A szívnek vannak érvei, melyekkel az ész nem tud mit kezdeni.

"...felszínes az ember,mert éhes a nagy szavakra.."

“A dolgok mozdulatlanok, belsődbe engedve te adsz életet nekik. Te döntesz arról: befogadod, vagy kizárod őket. Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt.”

molekulákra szakadnék, csak hogy láthassam a lelked...

"Harapásnyomok vannak a szívemen."

"És ha veszít, nevetni tessék Mert ha sír, lefolyhat az arcáról a festék..."