мץ ๓є๓σяเαℓ ♥

anya azt mondta nem vagyok hozzád elég érett...hogy korábban megbántottalak. hogy te szerettél és én ezt nem értékeltem és játszottam veled. hogy te még a csillagokat is lehoztad volna nekem de nekem ez sem volt elég. majd egy nap...pofára estem.elszakadtál tőlem. többet nem kellettem neked.majd egy idő után..megtört a jég. találkoztunk és én belédszerettem. a mosolyodba. a gyönyörű szemeidbe. elvarázsoltál. nem értem ez miért nem ment elsőre..most..ülök a szobámban és nézem ahogy esik a hó. látom a csillagokat az egén. látom ahogy a gyergyák égnek a szobámban. látom az öcsémet aki boldogan játszik a hóban. és látom magamat...egyedül vagyok. valami vagy inkább valaki hiányzik a képből. és ez nem más mint te. a kép akkor teljes ha te is ittvagy velem. átölelsz ha fázom. vígasztalsz ha sírok. és velem nevetsz ha boldog vagyok. igen. te vagy a mindenem. kár hogy erre csak most jöttem rá...ha előbb felfogom mit veszítek el talán ma nem hiányozna egy darab a képből...