Vannak, akik beszélgethetnek sok-sok éven át, mégis ismeretlenek maradnak egymás számára; és vannak, akik már az első pár mondat után régi barátokként kezelik egymást

Kimondott szavak milliói sem hozhatnak téged vissza hozzám: tudom, mert már próbáltam. Még akkor sem, ha millió könnyet ejtek miattad - tudom, mert már ezt is próbáltam.

Ezt várhatja az ember attól akivel őszinte,és aki tényleg fontos számára...hazugságokat, kihasználást és a letagadást. Attól, akitől a legkevésbé sem számítana erre...

"Nem feledem mikor először találkoztunk évekkel ezelőtt még.Éreztem, hogy fáj valami és szóltam hozzád.Te vissza.Majd csak azon vettük észre magunkat,hogy nem bírjuk ki, hogy ne lógjunk egymáson.Hatalmasakat nevettünk, láthatatlanul fonódtunk bele egymás életébe.Tudtam, hogy nem akarlak elveszíteni,mert Veled annyira természetes minden és annyira jó,hogy eddig még nem tapasztaltam senkinél.Én elkezdtem a mondatot, Te befejezted.És egy-egy hanglejtésből vagy egy-egy szóból tudtuk,hogy milyen hangulata van a másiknak.Imádtam azt az érzést, hogy ismerem minden rezdülésedet.Jó érzés volt, hogy szeretlek, és Te viszont szeretsz és tudtam,hogy hiába vagy távol, tudom,hogy feltételek nélkül szeretsz. Azt szereted, aki vagyok. "

Néha úgy érzem magam, mint egy királylány aki bezáratta magát a toronyba és várja, hogy a herceg felmásszon a haján és megmentse, csak az a baj hogy levágattam a hajam.

Úgy döntöttem, felhagyok a káros szenvedélyeimmel; veled kezdem.

Jó vagyok, de nem egy angyal, követek el bűnt de nem vagyok ördög. Csak egy kislány vagyok a nagyvilágban, aki próbál találni valakit, akit szerethet!..

Ki vagy te, hogy bíráld az életet amit élek? Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, nem is azért élek, hogy azzá váljak. De mielőtt mutogatni kezdenél, győződj meg arról, hogy a Te kezeid teljesen tiszták!!:@

Ha valakit lehülyézel, attól te még nem leszel okosabb, ha azt mondod rá hogy csúnya, attól te még nem leszel szebb, úgyhogy kérlek hagyd abba az utálkozást!

Mindössze pár másodpercig tart, míg kimondjuk: szeretlek. Pár óráig, míg elmagyarázzuk, miért.. de egy életbe telik, míg bebizonyítjuk

Ha magányosnak érzed magad, én az árnyékod leszek; ha sírni szeretnél, a vállamon megteheted; ha szomorú vagy, én leszek a mosoly az arcodon.. mindig itt leszek Neked

"álmoktól légy részeg, ha az élet megszondáztat."

Amikor egy pillangó szárnya megmozdul, fuvallat száll végig az egész Földön; amikor egy porszem esik a földre, az egész bolygó egy kicsit súlyosabb lesz - épp így, ha nevetsz, a vidámság úgy terjed körbe, mint a vízgyűrűk a tóban és ha szomorú vagy, akkor a környezetedben senki sem lehet igazán boldog..

Unom,hogy azt hiszed ismersz.és belém is látsz ://

' vicces, hogy a lányok elmenekülnek a fiúktól akik próbálják őket boldoggá tenni & azokért küzdenek akik miatt sírnak'

"Idővel kiderülnek kik az igazi barátok Ám amikor ez az idő eljön az igazság bizony nagyon fájhat!"

nyisd ki a szemed, nézz magadba. elégedett vagy az életeddel? 

Az emlék újabb emlékeket idézett fel bennem, és csakhamar azon kaptam magam, hogy az elmúlt éveken merengek: lelki szemeim előtt megelevenedtek fontos események, nagy győzelmek és fájó veszteségek.

Kiállok a tomboló szélbe, széttárom a karom, és várok. Várok, hátha a szél felkap, és elvisz téged a szívemből messzire.

gondolom sokunknak ismerős az érzés, amikor fáj belül.. valahol a mellkasnál.. talán ez lenne a lélek, vagy valami ilyesmi. vagy erre mondják azt, mintha megszakadna a szívem. amikor rájössz, hogy az örökre nem is olyan hosszú idő, amikor fel kell fognod, hogy egyszerűen túlléptek rajtad, és már nem is tudsz sírni, csak nézel ki a fejedből. mit lehet ilyenkor tenni? egy idézet jut erről eszembe: 'nincs rettenetesebb érzés, mint elválni, örökre elszakadni attól, akit szeretünk, s tudni, hogy az a kín, melyet ma is alig bírtunk elviselni, holnap is visszatér, holnapután is, azután is..' de mi van akkor, ha nem akarom? ha nem akarok holnap is így ébredni.. hogy belehaltam.. egy kicsit. mert már másé az, amiről azt hittem, mindig az enyém lesz. igen, biztos sokan érezték már ezt, és sokan túl is élték, talán nekem is sikerül.

szerettelek.. még ma is gyakran emlékszem vissza Rád, mikor egyedül vagyok..mikor senki sem lát. arra gondolok, ahogyan öleltél, csókoltál, s suttogtad fülembe, hogy kívánsz.. könnyek gyűlnek a szemembe.. elfog az az érzés és egy pillanat múlva rájövök, hogy már nem szorítasz többé karjaid közé. nem érzem többé a leheleted az arcomon.. hogy feladtál engem Ő érte.. és pont érte.. miközben ezerszer mondtad, hogy már nem akarod.. hogy nem szereted.. nem hiányzik.. hogy csak én számítok.. de most mégis egyedül hagytál. mindezt miatta. tudod, néha hiányzol..úgy érzem bármelyik pillanatban elszakadhat valami és akkor nem bírom többé titkolni.. elerednek a könnyeim és senki sem tud megvigasztalni.. talán még Te sem..

elképzelni is szörnyű, milyen lehet annyira kiszolgáltatottam élni, mint egy bogár. amikor vadásznak rád. egyetlen rossz döntés, és máris vége az életednek. ráadásul senkinek sem hiányzol majd, hiszen olyan, amilyen te vagy, van még kismillió a világon. az utolsó percben pedig tudatosul benned, hogy mennyire jelentéktelen is vagy valójában.

Évente legalább egyszer kívánhatunk valamit a szülinapi gyertyák fölött. Egyesek többet is bevetnek. Szempillákat, szökőkutakat, szerencsecsillagot, és néhanap egy ilyen kívánság valósággá válik. És aztán? Olyan jó, mint gondoltuk? Sütkérezünk a boldogság meleg fényében? Vagy csak ráébredünk, hogy még hosszú a be nem teljesült kívánságaink listája?

nem hívhatsz fel, azzal, hogy hiányzom, ezt nem telefonon akarom megbeszélni. ne írj sms-t, és ne írj e-mailt és ne írj semmit a falamra. de ha tényleg hiányzom, akkor nőjj fel és ülj be a kocsidba és gyere ide..

büszke vagyok a szívemre. annyiszor játszottak már vele, megsebezték, megcsalták, összetörték.. és még most is működik.

építettem egy falat magam köré, de nem azért, hogy kizárjak mindenkit, hanem hogy lássam, ki szeret annyira, hogy megmássza.

Van a barátság... Két, vagy akár több ember kapcsolata, olykor mélyebb, olykor felszínesebb, inkább haveri. De az örökös kérdés: létezhet-e barátság nő és férfi között. Igen, létezhet olyan kapcsolat nő és férfi között, ami kizárólag a szavakban, gondolatok cseréjében nyilvánul meg, és ez mindkettőjüknek bőven elég. Egyik sem akar a másiktól többet, mint lelkileg, szellemileg épülni, eltölteni néhány kellemes percet, órát. Hiszem, hogy létezik ilyen barátság. Egyetlen kivétel van csupán. Egyetlen eset, egyetlen találkozás, egyetlen helyzet cáfolhatja meg ezt. Létezik olyan érzés, amely kizár mindenféle barátságot nő és férfi között. Ezért van, hogy nő és férfi soha nem lehet barátja a másiknak. Annak a bizonyosnak. Mindenki másnak igen, de annak az egynek soha. Sem találkozásuk előtt, sem elválásuk után. Mert őket egy egészen más érzelem köti össze. Amiben esetlen minden baráti közeledés. Ami sokkal, sokkal mélyebb minden más emberi érzésnél, így a barátságnál is. Mélyebb, egyedibb, megismételhetetlen. Ez nagyon hamar kiderül. Két szempár összevillanásából, egy mosolyból, egy rövid beszélgetésből. Hamar eldől. És kettejük között már soha nem lehet baráti érzés. Aki ezt mondja, hazudik. Önmagának, és a másiknak. Mert nem létezik ilyen barátság.

'sosem fogod megérteni, hogy miért fáj ennyire nekem ,mert nem te vagy az, aki sír ,nem te vagy az, akit magára hagytak ,nem te vagy az, aki túlságosan szeretett ,nem te vagy az, aki olyan emberhez ragaszkodik ,aki már elhagyta..'

köszönöm, hogy elhitetted velem, hogy bármit csinálok, jól csinálom. köszönöm, hogy megtanítottál emberül élni és másokat megbecsülni. köszönöm, hogy mindig átsegítettél az élet nehéz időszakain. köszönöm, hogy megtanítottál nézni és figyelni, gondolkozni, kérdezni és felelni. köszönöm, hogy akkor, amikor a világ összeesküdött ellenem, te sugárzó mosolyt küldtél felém és bátorítottál, erőt adtál. köszönöm, hogy gyengéimet, hibáimat mindig diszkréten kezelted. köszönöm, hogy felismerted a pillanatot, amikor már egyedül is elboldogultam a világgal és elengedted a kezem, de sohasem hagytál magamra teljesen. állandóan keményen dolgoztál, hogy mindenem meglegyen és mindig biztattál, hogy csak így tovább és én büszkén hirdettem: anyu mondta. tudom, hogy nem választhattam meg, hogy te legyél az édesanyám, de ha lehetne, akkor is téged választanálak. ♥

tudod, a kislányok még hisznek a szép szavakban és a szívecskékben amiket facebookon és msnen küldenek nekik, aztán egyszer csak rájönnek, hogy azok csak szavak és zárójelbe tett "L" betűk..

ez majdnem szerelem volt..


az ilyen 'majdnem'-dolgoktól ennyire vacak az életem..

A „sajnálom” nem tesz jóvá semmit. Bánni fogsz még mindent. Hiányozni fogok.

de aztán újra ott állsz előttem mosolyogva és édesen. mégis bocsáss meg kérlek, de nem tudok többé várni rád..

Elegáns esküvőről álmodtam,családdal, barátokkal.
Megkérdeztem, ő milyet szeretne,
azt mondta olyat, ami által
a felesége leszek.

A legjobb barátok örökre a szívben maradnak, bármi is történik ott lesznek benn..

ha egy picit is érdekelnélek, nem hagynál elveszni.

Vettem egy mély levegőt, és meghoztam életem legnehezebb döntését..

"Annyira féltem, hogy az érintései csak tovább mélyítik a sebeimet. De amikor vele voltam, a fájdalom egy csapásra elmúlt. Mintha csak gyengéden átölelt volna a szívével. Vele boldognak éreztem magam."

Fuck you!!:S

mosolyogjak miközben belül szétmar a fájdalom?!

"Szédítő szemei voltak, akár a tenger hullámai, az ember minden vágya, hogy belevesse magát, aztán vagy a habok hátára kél, és elúszik a végtelenbe, vagy a mélybe ragadja az örvény, és vége!"

A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát.

Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked.

Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van - de nem vesszük észre.

A világ már csak ilyen különös hely. És kemény. És néha balszerencsés."

"Nem az arcod tetszik,hanem a kifejezés,ami rajta ül.Nem a hangod,hanem amit mondasz. Nem az,ahogy kinézel ebben a testben,hanem az,amit teszel vele.Te vagy gyönyörű."

de ha rákérdezne, én még mindig szó nélkül igent mondanék..

Sok mindent éreztem. Sokszor fáztam. Már nem tudok fázni, nem tudok érezni. Sokat sírtam, ma már sírni sem tudok.

Akkoriban úgy éreztem, képtelen lennék újra szeretni bárkit is, de mindennél jobban akartam, hogy engem szeressenek.

rengetegszer rajtakapom a gondolataimat nálad .. '