мץ ๓є๓σяเαℓ ♥

Egy görög mitológia szerint, az emberek firkák eredetileg 4 karral, 4 lábbal, és egy 2 arcú fejjel születtek.A hatalmuktól félve, Zeusz két különálló részre hasította szét őket, arra kárhoztatva, hogy az életüket egymás keresésével töltsék.."

"Míg Te vele veszekszel, más ír neki: 'Szia, szép vagy, beszélgetünk?".

Ha lenne 2 kívánságom, azzal kezdenék, hogy ebben a percben legyél mellettem.. a második az lenne, hogy ez a perc tartson örökké."

"Minden pasi egyforma.Tisztelet van,kivétel nincs."

" Ha valami fáj, akkor inkább bújj vissza az ágyadba és álmodj tovább. Mert az álmok mindig jó búvóhelyek. Azt hiszem, most én is ezt fogom tenni, aztán majd ha lesz elég bátorságom szembe nézek vele"

"Soha nem értettem az embereket… annyi és annyi kis öröm lapul a szív mélyén… és mindig csak a fájdalmat látjuk egymásban. Ha valami rossz történik már rögtön meg akarunk halni, és amikor ezeken túllépünk, rájövünk, hogy mégis érdemes élni. Embertársainkat kihasználjuk, és nem vesszük észre rajtuk, hogy nekik is problémájuk van… és csak egy ölelő kézre lenne szükségük… ilyen az ember… és mégis van olyan, aki mindig nyel… nyeli a másik problémáit… a fájdalmait… és ő nem kap ebből vissza semmi együttérzést… amikor majd ő elveszik a világból, minden egyes önző ember észreveszi, hogy kitéptek a szívéből egy darabot… de későn döbben rá. "

Emlékszel még kettőnk történetére?Hogy mikor,és hogyan ismertük meg egymást?Arra a pillanatra,mikor először láttál,arra,hogy hol láttál?Az első nevetésre,az első veszekedésre?Az első közös sírásra,és az elhatározásra,hogy elfelejtjük egymást?Emlékszel,hogy te mindig nemet mondtál nekem,de én soha nem adtam fel?Mindig reménykedtem,és vártam...hátha ez lesz az a nap,mikor minden megváltozik.Mikor már kezdtem beleőrölni a várakozásba,akkor már nem érdekelt semmi.Nem tudtam enni,aludni,sőt már beszélni sem.Egésznap csak feküdtem,és azon gondolkodtam,hogy miért voltam,hülye,hogy miért játszottam a bizalmaddal.Bármit mondtál,az egyszerre szeretetet és gyűlöletet keltett benne.Gyűlöltelek,mert akárhányszor,akármilyen erősen próbáltalak elfelejteni,soha sem sikerült...te soha nem hagytad,hogy elfelejtselek,és látod...ennyi idő elteltével sem sikerült."