2011.01.24. 20:49 єภςsเ
˝ vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. akik hagynak a lelkünkben
egy fájó lenyomatot. tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan
az élet további folyása: a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom
ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek. de mélyen, a lélekben az a
seb sosem heged be. sosem. ˝
2011.01.24. 20:32 єภςsเ
Amikor azt mondom: "Tudok vigyázni magamra", azt várom, hogy fogd meg a kezem, nézz a szemembe, és azt mondd: "Tudom... de azért itt vagyok, ha mégsem..."
2011.01.24. 20:21 єภςsเ
És írja meg, hogy nagyon hosszú volt a tél, de most már vége van, és a juhok is bárányoznak már, és... és írja meg, hogy én is várom már, hogy visszajöjjön onnét... és hogy... lehet, hogy ott minden sokkal szebb, mint itt, de itt most már tavasz van, ezt írja meg, hogy tavasz van, és... a virágokról írjon neki, meg a madarakról, meg hogy este... írja meg, hogy egy kis ökörszem fészket rakott a tűzifa között, és máshonnan kell vegyem a fát, és hogy már csak ő hiányzik egyedül... ezt írja meg, Birtalan bácsi. Hogy már csak ő hiányzik egyedül.